Kétségtelen,hogy szűk hely-és időkeretek között nem könnyű bemutatnii Velence dusgazdag képzőművészeti termését.Velencében erösek a bizáncii hagyományok és a renesszánsz beindulásakor ott még kacéron virit a "lagoló gotika"(gotique flammboyante).A sok nemzet fiainak találkozása és keveredése, Kelet és Nyugat találkozása,mindez egyéni tónust is kölcsönöz Velence festészetének is.A velencei festők poeták,a pazar harmóniák mesterei és az életöröm tolmácsai.Megközelitőleg időbeni sorrenndben mutassuk be a legnagyobbakat: a műveiket és az életűket!
A BELLINIEK
Jacopo Bellini festönek két nagyon tehetséges fia volt :Gentile (1429-15O7) és Giovanni(143O-1516),aki a dozsek arcképeit festette és a palota freskóit restaurálta.Gentile Konstantinápolyi tartózkodása alatt megfestette a Bizáncot meghoditó II MEHMED SZULTÁN képmását(1ábra).
Gentile egy másik ismert műve a realisztikus részletektől tömött :SZENT MÁRK PRÉDIKÁCIÓJA Alexadriában (2,3,4,ábra).E nagy vászon ,melyet halála után a fivére fejezett be,hűen ábrázolja Alexandria egy részét ,ahol nem hiányzik sem az egiptomi obelisk,sem a moslim minaret,a sok kisebb és nagyobb épűlet s a középen Szent Eufemia temploma,előtérben az imádkozó arab nőkkel.
Govanni Bellini a velencei quatrocento kezdeményezője.Az első időben érezhető a művein nem csak az apja,hanem a sógora ( Nicolosia nevű nővérének a férje Andrea Mantegna) hatása is.Főleg oltári képeket festett.Tanult Mantegnátóll is,
Antoniotól is,utána Giorgione és Tiziano mestere volt.Bellinivel egyszerre két dolog érett meg : a Madonna különleges tipusa és meleg szinekkel átszött kolorit.Ez a Madonna-ábrázolás már Giorgione tájképei és Tiziano irányába mutat.Bellinivel válik vlágossá a külömbség a firenzei és velencei festészet között:a külömbség a racionalizmus és szenzibilitás között.A firenzeiek festészete kimerült a perspektiva,anatomia és éles vonalrajzban,a velenceiek szerették a lüktető életet,a szinek gazdag palettáját.Giovanni e tipikus jellegek létrhozásához a legnagyobb mértékben járult hozza.
Ilyen a MADONNA FÁKKAL (5 ábra).Egy ugyancsak bájos Madonnát látunk a 6-ik ábrán.A "görög" Madonna látható a 7. ábrán.Arhaikus az ábrázolás,ikonokra emlékeztet. Szembetünő melankónia uralja a festményt.Egy sokkal bájosab Madonnát láthatunk a 8. ábrán: a 7O éves mester remekművét,ahol már a környezetnek,a háttérnek is szerepe van (nem ugy,mint az ikonoknál). A környezet gondos ábrázolását kiemeli a 9.ábra,mely külon mutatja a Madonnától balra és jobbra elterülő tájat.
Bájos a"MADONNA DEL PRATO" műve (1O ábra) ,ahol a bájos alak mögött nagy szerephez jut a környező táj is.
A mester PIETA képe (11).ábra joggall tekinthető minden idők egyik legszuggesztivebb ábrázolásának.A személyek
fizikai jellemzése a holttest bemutatásában éri el csucspontját.A maga halott sápatságban a fej,melybe a vöröses fürtök között belevésődik a töviskorona,erőtlenül hanyatlik hátra.A halotti merevség megfagyasztja a szép vonásokat.A szelid alkonyi fényeny enyhiti a test szenvedésének nyomait.Mellette Mária tömény fájdalmat kifejető arca háttérként hat.Arcát szorosan fia arcához simitva emeli rá gyásztól elvakult tekintetét vörös szemhéja alól.A száj fájdalomtól ernyedt,mégis a halott ajkát látszik keresni.János a fájdalom kifejezésében Mária ellenpomtja.Ő lázad a történtek ellen.Kezét heves érzelemmel tapasztja a halott testére.Hasonló hirtelensággel forditja a fejét kifelé:nyakának inai is belefeszülnek.Minden kivülre irányul belőle,ami Máriánáll befelé mutat.Nyitott ajkai közül hangos jajszó tör elő.
Az IMA AZ OLAJFAHEGYEN (12 ábra) erősen emlékeztet a sógor,Andrea Mantegna képére.(13 ábra).A kettő összehasonlitását adja a 14 ábra ahol is a felső Bellini műve,az alsó pedig Mantegnaé.A SALVATOR MUNDI (15.ábra) magán hordozza Mantegna hatását is de a szellemi tartalom itt erősen kompleksz.
A bánatos Krisztus bájos ábrázolása a hátteret is kettéosztja:jobra kopár táj romokkal,balra élénk település,melynek templomtornya élesen belehasit a kristálytiszta égbe.
A 16 ábra egy tipikus átszellemült arc ábrázolása .Leonardo Loredan
dozse arcáról a néző felé egy fékezhetetlen,szuggesztiv erő áramlik,amely tűkrözi azt az energiát és bölcs megfontolást,melyre a dozsenak igencsak szüksége volt a Serenissima vezetésehez a viharos 15O1-1521 években.
Bellini egyre gazdagabb szin-palettát alkalmaz,amivel majd késöbb Giorgionevel közösen kisérleteznek az olajfesték alkalmazásában,mely egyre inkább kiszoritja a tempera használatát.
No comments:
Post a Comment