1. Velence keletkezése, felemelkedése és hanyatlása
A város keletkezése összefügg a barbárok behatolásával az Itáliai félszigetre az V.század elején.Elöbb a gótok érkeznek,Allarich vezetésével.A városok és falvak lakói ott próbáltak menedéket találni,ahová valoszinűleg a vizi közlekedésben járatlan barbárok nem tudnak ejlutni : a laguna szigeteire.A gótok invázióját a hunok pusztitása követte,tehát jó okuk volt a menkülteknek,hogy nem tértek vissza a szárazföldre.A közösség életében jelentősége van annak a tanácskozásnak,melyet a szigetek képviselöi 466-ban Gradoban tartottak.Itt alkották meg a városkák kezdetleges önkormányzati rendszerét.
Ez a kis közösség függetlenitette magát a már alig létező nyugatrómai birodalomtól ,melyet 476-ban elfoglalt Odovakár (ez az év az Ókor vége ill.a Középkor kezdetének az éve).Zeno görög császár Odovakar ellen eküldi Teodorik ostrogót vezért,aki 489-ben legyőzi Odovakárt,majd megbékélést szinleve egy lakoma alkalmával sajátkezűleg leszurja..Ez azoban a laguna lakóit nem nagyon érintette,pedig Teodorik székhelye,Ravenna, igencsak közel van Velencéhez,mely különben a nevét az ott lakó Veneta törzstől vette.A gyakori belső villongások a városalapitók és későbbi jövevények között szükségessé tették,hogy a városi hatoságot jelentő 12 tribunus helyett egyetlen méltoságot állitsanak a város élére.Igy lett Paoluccio Anafesto az első dózse.Ezután a dozsékat az előkelő családok választották,Bizánc pedig csak jóváhagyta.Teodorik halála után azonban a békés Velence majdnem háborúba keveredett,miután Justinian elfoglalta a közeli Ravennát.A velencei küldöttség Bizáncban megállapodott abban,hogy a barbárok elleni küzdelme fejében Velence katonai védelmet is kap és jelentős kereskedelmi kiváltságokat.A többé –kevésbbé függö viszony Bizánc irányában végérvényesen a XI-ik században szünt meg.Bizánc átengedte Velencének már 1O85-ben a névleges fennhatóságot Dalmácia és Istria fölött.Velence az adriai-tengeri kalózokkal folytatott szakadatlan háborúskodásban lassan tengeri hatalommá fejlődött.A kereskedelmi hálozata lassan az egész Mediterraneumot behálózta.A városuk diszitésére sok értékes kincset hoztak,többek köztt Egiptomból ellopták Szent Márk hamvait 81O-ben.Ez lett a köztársaság szimbóluma is: a SZÁRNYAS OROSZLÁN.
A nagy ellenlábas, Genova elleni harc és a belső biztonság megszilárditása érdekében létrehozták a TIZEK TANÁCSÁT (Consilio dei Dieci,röviditve C D X).A tényleges hatalom ezeknek a kezében volt,s ezek a dozse fölött is itéletet mondhattak (erre pálda Marino Falieri vagy F.Carmagnola esete. is).Általában,a hosszu és bonyolult dozse-választás kivánatos kimenetele : egy idős és lehetőleg nőtlen nemes megválasztása volt.Sokan ezért,hogy a választásnál az esélyeik jobbak legyenek,nem is nősültek-holott tudva volt,hogy a dozse tenyleges hatalma valojában a semmivel egyenlő.
Velence a birodalmát hol erőszakkal,hol politikai fondorlatokkal bővitette.Erre példa Cornaro Catalin esete is.Egy ősi francia nemesi család tagjai már a keresztes háborúkban is részt vettek,és ennek a kapcsán került Ciprus szigete is e család birtokába.Az utolsó ciprusi király II Jakab halála után ( 1473) az özvegy királynő, a velencei származásu Caterina Cornaro a szigetet "átengedte" Velencének.Emlitést érdemel egy másik aljasság netovábbja is:a IV Keresztes háboru (12O2-12O4).A keresztes lovagok szárazföldön eljutottak Velencéig de nem tudták állni a tengeri szállitás és ellátás költségeit.Ekkor kötötték,keresztényhez semmiképpen nem illő módon,azt a szégyenletes megállapodást a már majdnem teljesen vak,agg Enrico Dandolo dozséval.Ennek az értelmében a tengeri szállitás és ellátas fejében a " keresztesek" elfoglalják Velence részére Zárát,mely akkor a magyar király birtokában volt.El is foglalták a várost a " vitézek" és olyan vérszemet kaptak,hogy a dozsénak nem kellet nagyon unszolnia a kereszteseket,hogy a Szentföld helyett foglalják el Bizáncot.- hiszen ez közelebb is van,meg a várható zsákmány is nagyobb.Erre annál is inkább hajlottak,mert Bizánc " eretnek" volt,miután a shizma (a két keresztény egyház szétválása) már 1O54-ben megtörtént.Az egyéni zsákmány azonban kicsi volt ahhoz képest,amit Velence elrabolt: például azt a négy remekbe öntött bronz-lovat amely a hypodromból kerűlt a Szent Márk templom bejárata fölé.Amikor azután,jóval később,Napoleon elfoglalta Velencét,a negy ló ideiglenesen Párizsba került,s csak Napoleon bukása után tért vissza Velencébe..Ezenkivül a megalakult " Latin császárságban" is Velence kapta a nagyobb részt és mérhetetlen hasznot huzott mások nyomorából.Furcsa irónia,hogy a velenceiek e lopása mentette meg a lovakat.Ha ugyanis a Bizáncot 1453-ban elfoglaló törökök ott talalják e négy lovat,menthetetlenül beolvasztották volna öket ujabb ágyúk készitése céljából.
A dús zsákmány felkeltete Genova irigységét ,ami azután több mint száz évig tartó háborúhoz vezetett.Végül is a velenceiek legyőzték Genovát,mely továbbra is erős kereskedelmi tevékenységet folytató köztársaság maradt,de másodredű helyre szorult.
Genova leverése után,az 14OO-as évektől Velence a hatalma tetőfokán áll:több mint 4O csatahajója és több mint 3OOO kereskedelmi gályája van.Velence a tengerek ura.A nagyhatalmak Velence elleni összefogása is,váltakozó szerencsével folytatott küzdelem után
végül Velence győzelmével végződött,miután a velencei diplomácia az ellenséges hatalmakat sikeresen összeveszitette.
Az egymást követő századok alatt Velence arculta is megváltozott az egykori faházikók helyett márvánnyal boritott paloták emelkednek Palladio ,Sansovino és a többiek tervei alapján.A festészetet fémjelzik a nagy művészek remekei.
:Bellini,Mantegna,Tiziano,Tiepolo,Veronese,Giorgione,európa hirnévnek örvendenek.Külföldi festők is ide járnak tanulni.Zenei vonalon is élenjáró a város:elég csak Gabriellire vagy Claudio Monteverdire utalni,avagy Vivaldira,a barokk nagy mestereinek egyikére.Az első nyilvános opera is Velencében nyilt meg 1637-ben.A hires velencei üveg gyártását,annak tűzveszélyes volta miatt is,a városon kivüli Murano szigetre helyezték.Az épületek Velencéb en mélyen a földbe vert oszlopokon állnak,s ma már nem ritkaság az egykoron vizszintes padlókon az erös süppedés nyoma.Különösen nagyob termkben észlelhető ez. pl. a San Marco székesegyházban.Maga a székesegyház tisztára a bizánci stilus jegyeit hordozza.magán.
A sok templom közül érdemes röviden szólni e három épitéséről : a Szent Márk templom,a Frari és a Santa Maria della Salute.A San Marco.Velence reprezentativ katedrálisa egy régebbi templom helyén épült,mely leégett.A mostani bazilika alapjai1O54-ből valók .Az épület új homlokzatot kapott a 13-ik szazadban és a kupolákat ólomburkolattal látták el.Ekkorra elkészült a mozaikok nagy része is.A távoli útakról hazatérő hajósok majd mindegyike állandóan hozott új (vásárolt avagy lopott) diszitőelemeket is,melyektől roskadozik a templom belseje.
A Santa Maria Gloriosa dei Frari (röviden: a FRARI) a szegénységi fogadalmat tett ferencesek temploma,s igy csak gazdag polgárok adományaiból épülhetett.Ezek azután (Tiepolo,Dandolo,Corner,Pesaro és más családok) temetkezási jogot nyertek a templom belsejében.Velence több nagy érdemet szerzett polgára is itt nyugszik(:Claudio Monteverdi,Tiziano,Canova).A templom melletti kolostor a világ egyik legnevezetesebb levéltárát őrzi.A felemelő hangulatu és művészi szempontból gazdag templom a kulturáltabb turisták kedvenc találkozási helye.
A Santa Maria della Salute épitése a pestisjárványokkal függ össze..A középkeletről importált árúval a pestis bacillusai is Velencébe érkeztek,és a várost gyakran sujtotta ennek a pusztitó hatása.Ezért elrendelték,hogy a keletről hazatérő hajók kötelesek a nyilt tengeren várakozni 4O napig (quaranta giorni- ahonnan a KARANTÉN szó ered ) s csak utána,ha a bizottság megállapitja hogy a hajón nincs betegség,lehetett kikötni és kirakódni.Minden óvóintézkesés ellenére Velencét 163O-ban ismét a pestis pusztitotta.Az akkori tudatlanságra jellemző,hogy nem a patkányokat irtották (ezek voltal a betegség hordozói,s az őket megcsipő bolhák fertőzték meg az embert) hanem szorgalmasan irtották a kutyákat és macskákat - holott azok talán elbánhattak volna a patkányokkal.A város vezetősége fogadalmat tett,hogy a pestis elmulása után épit egy gyönyorű templomot Mária tiszteletére.Fel is épült a gyönyörű Baldasare Longhena tervezte templom,a SALUTE,de bizony ennek az épitése szokatlanul hosszúra nyult :631-től egészen 1656-ig-Ennek az oka az alapozás volt.A kijelölt helyen,szemben a Dózse-palotával a Canal Grande-n a sekély vizbe bele kellett verni nem kevesebb,mint 12OOOOO tölgyfacölöpöt.Még elgondolni is nehéz,mily borzasztó nagy munkát jelentett a töméntelen oszlop előállitása,kihegyezése és a talajba való beverédse – s mindezt izomerővel,mert gőzgép még nincs,pedig itt milyen jól jött volna!Ez a templom méltó mementója is a 4OOOO halottnak is a városban és a 2OOOOO Velence városán kivüli pestisben.meghaltaknak.
A fák azonban nem nőnek az égig.Megkezdődik előbb lassan,majd egyre gyorsuló iramban a hanyatlás.Velence előbb Ciprust veszti el,miután a törökök,Konstantinápoly eleste után,tovább terjeszkedtek a Mediterraneumban,és 157O-ben elfoglalták a szigetet..Igaz,hogy az egyesitett spanyol,genovai,velencei és pápai hajóhad 1571-ben megsemmisitette Lepantonál (ma NAUPAKTOS a Korintusi öbölben ) a török flottát,de Ciprus végérvényesen elveszett..Pusztitotta a várost a tűzvész is pl. 1574-ben,s a következő évben pedig ismét egy pestis-járvány.Amerika felfedezése a kereskedelmet is az aránylag kis Mediterraneumból a nagy óceánokra irányitotta,és ez a város jelentőségét súyosan csorbitotta.Ettől kezdve Velence a karneválok és mindennemű szórakozások Mekkájává válik.Ezt az élvhajhász alkonyt Napoleon söpri el,amikor is 1797-ben elfoglalja a várost.A Serenissima - ahogyan gyakran nevezték Velencét - hatalma megszűnik,de máig is a muzsikusok,festők,költők kedvenc városa.